7.fejezet

7.Fejezet

~ZOE~

-Szia szépség.

Kezeimet ökölbe szorítottam. Miért nem hoztam magammal a késem.

- Már elnézést, de nem ismerem magát.

-Akkor változtassunk ezen.-mondta.

Kilépet az árnyak közül. Szőke haja hosszú volt ezért össze volt kötve egy lófarokban. Fekete hosszú ujjú póló , fekete farmernadrág és bakancs volt rajta . Álla enyhén borostás szürke szemeivel engem pásztázót. egy lépést közelebb lépet.

-Josh vagyok és te?-mondta mosolyogva.

Nem bízhatok benne.

-Marynek hívnak.-hazudtam könnyedén. 

Kezet nyújtott felém bátortalanul, de meg fogtam. Keze hideg volt. Megszorította a kezem Erősen. Túl erősen.

-Aú. Ez fáj.-mondtam és próbáltam ki húzni kezemet a szorításból.

-Szeretem a fájdalmat.-vigyorgót az arcomba.

Elkapta a csuklom. Azt is megszorította.

-Én a helyedben elengedném!-jött egy mély hang a klub ajtajától.

Mind ketten a hang felé kaptuk a fejünket. Jared ált ott.

- Enged el!-mondta Jared

Josh erősében markolta a kezeim.

- Aú..-nyögtem fel fájdalmasan.

Sípcsonton rúgtam, de meg sem rezdült. Mi a szar? Még egyszer megrúgtam, de még mindig nem reagált.

- Ne is próbálkozz.-szűrte a fogai kőzöl nekem.

 Jared közelebb jött. Josh elengedte a kezem és egy határozott lökéssel a földön landoltam.  Recsegés hallottam ami a felsőm volt. Jared azonnal támadásba lendült és az ökle találkozott a támadom jobb szemével, de srác meg sem mukkant. A srác meg ragadja Jaredet és a falhoz szorítja.

-Azt akarom, hogy üvölts. Azt hogy az életedért könyörögj EMBER.-szűrte Josh a fogai közül.

Jared szemei felizzottak bár lehet, hogy a fejemet is bevertem és most csak hallucinálok.

- Ezt soha nem adom meg neked SZÖRNYETEG.-mondta ideges hangon.

Aztán A torkánál fogva felemelte és eldobta. A srác a betonnak csapódót aztán csúszott még pármétert mikor meg ált. Meg sem rezzent csak gyorsan felpattant.

-Ennek még nincs vége, és ha újra találkozunk, akkor tud, hogy a vörös ribanccal kezdem.-nézet elöször Jaredre aztán rám.

Aztán gyorsan elszelelt az éjszakába. Jared azonnal mellettem termet szeme már nem izzott, biztos csak képzeltem. Mellém guggolt és gyengéden meg érintette az arcom és elsöpörte az arcom elöl néhány hajtincset.

-Jól vagy?-kérdezte halkan.

Borzongás futott végig rajtam, ahogy az arcomhoz ért először csak az ujjai utána meg a tenyere. Miért? Miért van rám ilyen hatással. Bólogattam, mert szerintem semmilyen hangot nem tudok kicsikarni magamból, de meg próbálkoztam vele.

-I-i-igen.-dadogtam.

A kezét nyújtotta. Elfogadtam és segítet felkelni a földről. Kezemmel leporoltam a nadrágom aztán meg néztem menyire rossz a helyzet a felsőmmel. Na, ne mind két oldalon a leszakadt az ujja és most a könyököménél log. Jared rám néz aztán át megragadta a pulóvere szegélyét és egy gyors mozdulattal átrántotta a feje felett. Aztán a kezembe nyomta a fekete hosszú újjú pulóvert. Így már csak a rövid ujjú fehér pólója maradt rajta.

-Ez majd eltakarja.-mondta.

Belebújtam és éreztem a bódító férfias illatát a pulóveren, ami annyira jó volt. Vajon valami féle parfüm, tusfürdő, öblítő vagy alapból ilyen jó illata volt. A pulóver kicsit nagy volt rám ujjai fedték a kezem így legalább nem látszottak a foltok a csuklómon ahol meg szorított. Jared közelebb jött és megfogta a kezem és felhúzta a pulóver ujját és meg nézte a csuklom. Aztán gyengéden végig húzta a horzsoláson. Már ettől jobban éreztem magam.

-Fáj?-kérdezte.

-N-nem, nem annyira.-mondtam.

Óvatosan visszahúzta kezemre a pulóver ujját.

- A koleszban laksz?- kérdezte és körülnézet.

- Igen. Miért?-kérdeztem vissza.

Jared elő szedte a zsebéből a kulcsokat.

-Gyere, elviszlek.-ajánlotta fel.

-Nem kel vissza találok egyedül is.-mondtam neki.

Nem maradhattam a közelében hisz annyira megszédít. Nem egyszerűen nem tudok vele egy kocsiba maradni úgy hogy ne bújak hozzá hogy meg védjen . Pedig én soha nem vágytam mások védelmére hisz magam is megtudom védeni magam.

-Zoe fejezd, már be az ellenkezést csak haza viszlek semmi több. Nem foglak magammal hurcolni valami sötét helyre.-csattant fel élesen. 

Felment bennem a pumpa.

-Egy itt van a kocsim és nem akarom itt hagyni kettő nem kel sofőr, pláne nem te.-néztem vele farkas szemet. 

Aztán a nézése ellágyult a szívem szép csöndben kihagyott egy ütemet, de csak nézet tovább.

-Akkor menyünk a te kocsiddal-vágta rá.

Nem tudtam most mit feleljek. Aztán magamat is megleptem.

-Jó .-válaszoltam.és átadtam a kocsi kulcsokat aztán a kocsim hoz sétáltam.

- Ez a kocsid?-kérdezte.

- Ne hogy te is elkezd, mert most nagyon nincs ehhez türelmem.-mondtam neki dühösen.

- Mit ne kezdjek el.-kérdezte.

Aztán neki feszültem az ajtónak, megint nem nyit.

- Azt hogy csúnya, ronda vagy esetleg szar a kocsim.-soroltam.

Még mindig az ajtót rángattam. Aztán belerúgtam, mert nem nyílt ki.

- A kurva életbe.-mondtam idegesen és majd nem elsírtam magam.

-Megpróbálhatom.-kérdezte.

-Tessék csak.-adtam neki utat.

Jared a kocsihoz ment és azonnal sikerült kinyitnia az ajtót.

- Ja persze most kinyílik.-mondtam ingerült hangon.

  

Dühösen levágytam magam az anyósülésre aztán a biztonsági övért nyúltam, de persze az is beragadt. Jared beült a vezető ülésre. Én meg idegesen rángattam az övet ami beragadt aztán egyszerűen hagytam és keresztbe fontam a karom a mellkasom előtt, és bámultam kifelé a szélvédőn.

- Segítek.-mondta lágy hangon.

-Nem kell nem kötőmbe magam.-mondtam durcásan.

-Akkor bekötlek én.-sóhajtotta.

Elnyúlt elöltem az övcsatért neki azonnal engedett az öv. Istenem még a saját kocsim is ellenem fordul ennyire egy szar napot. Keze lágyan súrolta a karom.

-Na enged hogy bekösselek?!-mondta vidáman.

Fel emeltem a karom hogy akadálytalanul sikerujjon neki . Becsatolt engem aztán saját magát is.

-Egy kicsit hátrébb tolom az ülést. Rendben.-mondta.

 -Ja.-válaszoltam.

Hátrébb tolta az ülést hogy kényelmesen elhelyezkedhessen benne, aztán beindította a kocsit.

-Milyen mesze laksz te a sulitól?-kérdeztem meg.

-Csak néhány háztömbnyire.-mondta.

- Te most gyalogolni akarsz egészen a sulitól hazáig.-kérdeztem tőle meglepetten.

Jared megvonja a vállát. Bekapcsolom a fűtést, mert szinte megfagyok a kocsiban. A rácsokra teszem a kezeim, amely kellemesen melegíti, a hideg elgémberedett ujjaimat. Az út további részében csendben telik, amikor is Jared oda nyúlt a kezem ért és meg szorította, és rám nézet.

- Biztos hogy jól vagy?-kérdezte.

Aztán elengedte a kezem. Titokban arra vágytam, hogy ne tegye, ne engedje el a kezem. Én még is hagytam és szoltalan voltam.

- Igen már mondtam csak végre aludni akarok, holnap óráim lesznek.-mondtam fáradtan.

Aztán az ablaknak döntöttem a fejem és néztem az elsuhanó tájat. Szép lassan álomba merültem.

- Zoe, Zoe itt vagyunk.-keltegetett.

Óvatosan kisimított néhány hajtincset az arcomból. Kinyitottam a szemem és az ö arcát láttam szinte vészesen közzel.

Zoe: Oké. Akkor ki engedsz!?

Jared ki hajolt a kocsiból én meg kiléptem a csípős hidegbe. Át öleltem magam hogy valamelyest ne fázzak. Jared a kezembe adta a kulcsokat miután bezárta a kocsit. Visszaadtam neki.

-Ne ad oda.-mondta.

- Hogy mész akor haza seggfej!-néztem rá.

-Most már tudom, hogy biztos hogy jól vagy.-nevette el magát.

Nah fogad el nem akarom, hogy sétálj addig.-mondtam neki.

-Miért?-vonta fel szemöldökét.

Nah ezt elbasztam tudja, hogy féltem.

-Azt hittem most az egyszer normális leszel, de ezt is elbasztad. Te egy vérbeli seggfej vagy!-mondtam és dühös arcot vágtam.

- Éppen ezt kedveled MI!!-nevetett Jared.

-Nem. Azokat, akik nem ekkora bunkó és és és……….-mondtam de meg akadtam.

-És, ?- szólt közbe.

-Seggfejek.-vágtam rá.

-Most magadnak is hazudsz.-mosolyodott el.

-Inkább meny, jó éjt Seggfejkém.-mondtam.

Jared beült a kocsimba.

-Neked is csillagom.-mondta.

Bemutattam neki aztán elindultam a kolesz épülete felé. Aztán nyugodt arccal elsétáltam a bejárathoz.

Beléptem nagy csönd volt. Halkan végig osontam a folyóson és be a szobánkba Jane Már csendben aludt. Csendben levetem a cipőm és bedőltem az ágyba nem volt már erőm át öltözni. Meg szagoltam a pulóvert, amin érződött Jared illata. Csendben bámultam a plafont aztán szép lassan elaludtam az illatával körülöttem. Álmodtam megint a múltról.