11.fejezet
~ZOE~
Mrs.Johnson letette elénk a papírlapokat. Idegességemben a tollam végét rágcsáltam. Lábaimmal meg idegességemben topogtam.
-Nyugi.-mondta és rám mosolygott.
Kezét a combomra csúsztatta és lágyan meg szorította. Rá emeltem a tekintetem mosolygót aztán a lap felé fordította tekintetét kezét elvette a combomról. A tanárnő elindította a dolgozatot. Gyorsan elkezdtem kaptunk 20 percet és egy nem olyan hosszú dolgozatot. Most jobban ment nem volt az összes kérdés érthetetlen. Gyorsan írtam és a kérdések csak fogytak és csak fogytak a végén arra lettem figyelmes, hogy elfogytak és van még 5 percem. Átnéztem és úgy éreztem kész. Elindultam a tanári asztal felé és lettem a dolgozatot a tanári asztal szélére.
-Biztos, hogy beadod Zoe?-kérdezte a tanárnő.
Rámosolyogtam. Teljesen biztos voltam benne.
- Igen.-válaszoltam.
Jared felnézet és rám mosolygott. Visszaindultam a padhoz ö meg kivitte a dolgozatát. Mind ketten a padban ültünk és készen volt a dolgozatunk.
-Nocsak-nocsak, a tanítvány legyőzi mesterét?-Suttogta.
-Mindig nyerek, ha elhatározok valamit. Minden csak annak a kérdése, hogy menyire akarod azt a valamit.-mondtam.
Jared egy kicsit közelebb hajol a fülemhez. Lélegzete csikizi a fülem és a nyakam jobb oldalát.
- Én most nagyon, de nagyon meg akarlak csókolni.-hangja enyhén rekedt. Alsó ajkamba haraptam. Én is szívesen megtettem volna.
-Egy órán vagyunk, kettő miből gondolod, hogy én is meg akarlak csókolni.-mondtam.
Jared még egy kicsit közelebb hajolt.
-Mert elpirultál, picur.-kacsintott.
Visszadőlt a székébe és előre felé bámult. Basszus most miért kelet elpirulnom észre sem vettem.
-Adjátok be a dolgozatokat.-mondta a tanárnő.
Mindenki előrement és beadta a dolgozatát. Az óra további részében tovább haladtunk az anyaggal. Ki csöngetéskor meg vártam az ajtó eljött Jaredet mert szóváltásba keveredet Annával és én nem voltam nagyon kíváncsi erre. Jared kilépett az ajtón.
-Milyen órád lesz?kérdeztem.
-Irodalom.-válaszolta.
Elindultunk a terem felé.
-Nem akarsz inkább Annával menni?-löktem oldalba.
-Nem.-vágta rá.
-Francba. Úgy látszik, nem tudok szabadulni tőled.-nevettem el magam.
Meg érkeztünk a terem ajtajához. Jared szembe fordult velem.
-Nem. Nem tudsz.-hajolt egy kicsit közelebb.
Csak néztük egy mást. Én az ö kék szemeit ö meg az én zöld szemeim. Meg szűnt a világ csak én és ö volt és ez a pillanat. Még egy picit közelebb hajolt lehelete az ajkaim csiklandozták. Tudtam, hogy meg fog csókolni én meg berezeltem.
-Nekem sietnem kell órára.-nyeltem egy nagyot és válaszát meg sem várva hátat fordítottam neki és eliszkoltam.
Az órám igazából nem egy rendes tanóra volt, hanem az iskolai zenekar próbája. De nem a zene terembe mentem, hanem a lány mosdóba. A mosdó csendes volt már lassan mindenki a termekben csücsül. A mosdó csempéjének döntöttem a fejem aztán leültem a hideg körre. A gondolatok túl gyorsan kavarognak a fejemben. Annyira erősen szorítom ökölbe a kezem, hogy körmeim nyomot hagynak a tenyeremben. Ez nem segít. Szemeimet összeszorítom fogaim az alsó ajkamba mélyednek annyira, hogy kiserken a vérem. Nem akartam sírni, de egyáltalán miért is kellene sírnom hisz én vagyok a hülye. Azt hajtogatom, hogy nem érzek iránta semmit, de ha csak arra gondolok, hogy Annával lehet sikoltani, akarok dühöngeni, sírni. Akkor mégis miért nem csókoltam meg, egyre csak azok a képek villogtak az agyamban, hogy Tomasba is annyira belezúgtam, annyira bíztam benne hogy észre sem vettem, hogy csak ki használt. Mi után rájöttem, hogy csak egy vagyok a sok lány közül, akit szédít összetörtem ö volt az első igazi szerelmem és úgy éreztem ezután semelyik fiúban sem bízhatok. Shon is ugyan olyan volt. Hiába ellenkeztem a könnyeim megszöktek a szemeimből és végig szántották az arcom. Miért fáj ez. Felálltam és a tükörbe néztem az arcomon néhány fekete csíkot húzót a könny és a szemfestékem. Veszek egy nagy levegőt és letörlök mindent az arcomról nem csak az elfolyt festéket, hanem a fájdalmamat is. Meg igazítom a sminkem és kimegyek az ajtón. Elmegyek a szekrényemhez, amiben a csellóm van. Kiveszem, és a hátamra teszem, a többi cuccom csak bevágom a szekrénybe aztán még a szekrényajtót is becsapom. Lemegyek a zene terembe, ami a földszint alatti részre itt berendezve a terem. Már a legtöbben hangoltak. Mr.Colton már a zongoránál ült és éppen azon játszót.
-Késtél Zoe.-mondta és abba hagyta a zongorázást
-Tudom. Sajnálom.-leültem és behangoltam a csellóm. Addigra mindenki kész volt.
-Kezdjük az iskola indulójával.-lejátszottuk hisz minden meccsen mi zenélünk.
-Tudom, hogy még nagyon korai, de gondolom, mindenki zenél a karácsonyi jótékonysági bálon.-mondta a tanár úr.
Mindenki elismerően bólintott.
-Akkor nem gond most elpróbálunk néhányat az ott lejátszandó számok közül.-mondta egy mosolytársaságában a tanár úr.
A néhány szám nem is volt olyan kevés, de a zene meg nyugtatott csak ara koncentráltam, hogy minden hang pontos és tiszta legyen, hogy egyé váljak a zenével mire észbe kaptam már csöngetek is. Tesi jött felvettem a csellóm és felmentem a szekrényemhez, amiben a tesi cuccom tartom. A szekrényem felett Jared álldogált. A szívem megint összeszorult.
-Nem is mondtam meg melyik az én szekrényem.-néztem rá.
Léptem a szekrényem mellé. Kinyitottam és bele tettem a csellóm és kivetem a tesi zsákom.
-Nem is kell, ha valamit tudni akarok azt meg is szerzem.-mondta.
Elindultunk a tesi csarnok felé.
-Na, jó most már kezdek félni.-nevettem el magam.
-Nyugi csak az igazán fontos személyi adataidat tudom.- nevetett
Ránéztem.
-Nyugi csak láttam, amikor tegnap bepakoltál és meg jegyeztem.-nyugtatott meg.
-Ez meg nyugtató.-mondtam.
Mindenki ment a saját öltözőjébe. A fiúknak és a lányoknak külön-külön volt a tesi óra. Torna sorba álltunk.
-Na, lányok kifelé a salakpályára.-mondta a tanárnő.
Kint még nem volt olyan hideg. A salakpálya a focipálya (amerikai) körül futott. Elég nagy volt. A fiúk kint játszottak a pályán.
-Melegítsetek be és utána 5 kör.-adta ki az utasítást a Mrs.Peterson..
A legtöbb lány nyávogni kezdet, de én nem ennyit simán lefutok. Mindenki bemelegített és a start hozz áll.
-Vigyáz, kész, rajt.-kiáltotta el magát.
Mindenki elkezdet futni persze a fiúkat nem a játék kötötte le, ha nem az hogy ránk fogadjanak, hogy ki lesz az első. Milyen gyerekesek. Teltek múltak a percek már csak egy kör volt nekem hátra és Annának is. bár ö egy kicsit előrébb volt.
-Gyerünk Whiteland ne hagyd, hogy elúszón a pénzem.-kiabálta Jared.
Elmosolyodtam és felgyorsítottam mindent ki adtam magamból, csak futottam el futottam Anna mellet és be a célba. Addigra nagyon fáradt létem és amint be értem leheveredtem a pálya mű füvébe és élveztem, ahogy a testem ég. A hogy az izmaimat jó eső fájdalom bizsergeti. Ziláltan vetem a levegőt. A kék eget néztem, amelyen néhány bárány felhő úszott mögülük a nap lágy sugarai sütötték az arcom. Jared arca takarta el a Napot és így a nap egy fény glóriát vont a feje köré.
-Tudtam, hogy te vagy a gyorsabb Zoe.-mondta.
Arc vonásait nem láttam mivel árnyékba esettek. Kezet nyújtott és segített felállni. Meg akart ölelni, de a kezeimet a mellkasára tetem és nem engedtem.
-Már meg sem ölelhetlek, mert nyertél.-tárta szét a karjait.
-Míg ilyen büdös és izzadt vagy addig nem.-fintorodtam el.
-Te is az vagy.-utánozta az arc mimikám.
Próbáltam távol tartani, de túl erős volt. A következő másod percben már ölelő karjai között. Furcsa érzés volt, de nem rossz.
-Most már elég volt.-ütöttem meg a hátát.
-Mehetek vége az órának.mondta a tanárnő.
-Ha nem engedsz, el nem tudok veled elmenni.-mondtam Jarednek.
Eltolt magától.
-Három negyedre ott vagyok. A parkolóba várlak téged.-az orromra koppintott majd elsétált.
Néztem, ahogy elsétál és fájt. Fájt, hogy nincs a közelemben, de tudtam, hogy találkozunk még és vártam. Vártam, hogy találkozunk. Jane ált meg elletem.
-Ez a tanár egy hajcsár. Nem értem te hogy bírtad ki. Sőt azt sem hogy te értélbe elsőnek.-lihegett mellettem.
-Úgy hogy járok futni és nem egész nap a telomat nyomkodom.-mondtam.
-Héj lehet, hogy lemaradok valami fontosról.-lökőt meg.
-Biztos.-forgattam a szemem.
Bementünk az öltözőbe ahol villám gyorsan át öltöztünk.
-Menyünk zuhanyozni.-javasoltam.
-Oké, de utána együnk valamit, mert majd éhen halok.-válaszolta.
Felmentünk a szobánkba és összeszedtük a ruháinkat, de még nem azokat, amiket a buli veszünk fel. Gyors zuhany aztán elugortunk a közeli kávézóba ahol ettünk meg beszélgetünk. Hat óra körül értünk haza. Elmentem a csellóm ért és kb gyakoroltam 1 órát. Aztán néztem, ahogy Jane elkezdet készülődni. Pedig van még két óránk meg még egy kicsi. Jane hajat vasalt sminket csinált aztán ruhákat válogatott. Már csak egy óra volt három negyed tízig.
-Nem akarsz elkezdeni készülődni?-nézett rám.
-Na, jó legyen.-sóhajtottam.
Nem csinálok nagy ügyet belőle egy kis smink. A hajamat kiengedve hagytam.Keresek valamit az ékszeres dobozomba. Meg akad a kezembe egy kis piros fülbevalón csak akkora, mint egy kisebb szem borsó és csak egy rubin piros kő ezt választottam. Meg kerestem benne az egyik kedvenc nyakláncom, ami egy kis csillag alakú medál volt, még anyutól kaptam a 14 szülinapomra és imádtam.
-Tudom, mit vegyél fel.-mondta.
Oda ment a bőröndjéhez és elő vett egy ruhát. A ruha felső része egy
fehér és csipkés volt, ujjai nem voltak gallérja bordó, ahogy a szoknya
része is és derekán egy bordó szalag volt egy masnival az oldalán.-Na, milyen?-kérdezte.
-Csodaszép.-mondtam.
Felvetem és belenéztem az egész alakos tükörbe a szoba sarkában. Jól ált kimondottan jól éreztem magam a bőrömbe. A dekoltázs kivágása nem mutatott sokat és a szoknya része is kb a térdemig ért. Gyönyörűnek éreztem magam. Jane mögém ált és meg fogta a vállam.
-Zoe ez a ruha tökéletes neked.-mondta.
-Nagyon tetszik. Nah te is öltözz fel.-
Míg ö át öltözőt én felvetem a csizmám, és amikor nem figyelt bele csúsztattam a késem egy tokba és az bele a csizmába. Így sokkal nagyobb biztonságba éreztem magam a múltkori eset óta. Janenen egy neon sárga has póló és egy fekete szoknya volt és egy fekete tűsarkú.
-Nem gondolod, hogy egy kicsit kevés ruha van rajtad?-vontam fel mint két szemöldököm.
-Nem.-grimaszolt Jane.
Lassan három negyed volt így tehát lementünk a parkolóba. Jane elment a kocsijához én meg kerestem a parkolóba Jaredet. A kocsijának dőlve ált fekete farmer és egy sötétkék ing volt, rajta ami valami eszméletlenül jól ált rajta. Felnézet és szemei azonnal ki guvadtam és alaposan végig mért. Aztán nyelt egy nagyot.
-Jó nézel ki.-mondta.
-Te sem panaszkodhatsz.-mosolyogtam rá.
Mind ketten beszálltunk a kocsiba. Az út kínos csendben telt el már azon voltam meg szólalok, amikor is leparkoltunk a ház előtt ahol már több kocsi sorakozott. Már kint lehetett hallani a dübörgő basszust. Kiszálltunk és elindultunk a hosszi kicsi fejhajtón gyalog. A ház hatalmas volt egy igazi luxus villa. Bekopogtunk és kinyílt az ajtó. Anna ált ott valami nagyon feszes kék ruhában.
-Jared jó hogy eljöttél.- mosolygott Anna.
Engem észre sem vett, de nem is nagyon érdekelt. Jared meg fogta a kezem és bevezetett a lakásba. A zene túl hangos volt szinte bántotta a fülem.
-Nem megyünk ki a teraszra?-kiabálta túl a zenét.
-Kérlek, mutasd az utat.-kiabáltam vissza.
Közben szembe akadtam Janenel aki nagyon jól érezte magát, de Jacket és Rebecát nem láttam sehol. ki léptünk az üvegajtón, ami a teraszra nyílt most épen senki nem volt kint.
-Már el is felejtetem, miért gyűlölöm ezeket annyira.-néztem rá.
-Ja én is.-mondta.
-Akkor még is miért rángattál el.-mondtam idegesen.,
-Mert akartam veled egyet táncolni.-mosolyodott el.
-Hát itt nem nagyon lesz, lassú szám én meg nem fogok idétlenül ugrabugrálni.-mondtam neki.
Jared kezet nyújtott.
-Akkor csak majd csak a fejünk be fog majd szólni a zene. Nah felkérhetlek egy táncra.-mondta.
Elmosolyodtam és elfogadtam. Ő közelebb vont magához és kézéit a csípőmre helyezte én meg a vállaira tettem. Hiába volt rajtam a csizmám ö túl magas volt hozzám így mellkasára hajtottam a fejem és halkan hallgattam a szívverését. Jó néhány percig ringtunk így összefonódva, amikor is felnéztem rá. Ö meg lenézet
-Szia nem kérsz egy pohárral.-nyújtotta Anna a pohár sört Jared felé.
A szívem még mindig nagyon gyorsan vert muszáj volt levegőhöz jutnom és ha Jared itt van ez nem fog menni. A ház hátsó udvarát egy kerítés választotta el a park erdős részétől. Elfutottam Jared és Anna mellet és át ugrottam a derék magas kerítést és berohantam az erdőbe. Tudom, hogy hülyeség volt, de tudom, hogy az erdőben nem messze a háztól van egy turistaút arra mentem meg is találtam a gyöngy kavicsos utat az út mellet volt egy fapad. Leültem és felhúztam a lábaim és a térdemre hajtottam a fejem. Egy kicsit erősebben szorítottam a lábaim és próbáltam lassítani lélegzetem.
-Nicsak egy elkóborolt bárányka- mondta valaki a hang ismerős volt és ettől a hideg is végig futott a hátamon. John volt az a bár hátam mögül.
-Én mondtam valamit és azt be is tartom.-mondta dühösen.
Lépteit közelebbről halottam. Forgattam a fejem hátha megtalálom öt, de semmi.
-És veled kezdem kis vörös ribanc.-szűrte a fogai közül.
Hátúról hirtelen két kéz markolta a torkom. Erősen szorította a torkom lassan úgy éreztem minden elsötétedik. Hiába próbáltam kezeimmel lefeszegetni ujjait a torkomról hiába. Aztán gondolkodtam hisz a fiúk megtanítottak verekedni fő, hogy ne pánikoljak. Kezeimmel szemen böktem és így hirtelen oda kapót addig volt esélyem levegőhöz jutni. Két nagy korty után az erdő sűrűjébe vettetem magam és eltűntem benne csak futottam és futottam, amíg úgy nem éreztem, hogy egy kis előnyhöz jutottam. Egy nagy fához támaszkodtam és gyorsan szedtem a levegőt. Reszkető ujjakkal a csizmámba lévő késért nyúltam és erősen meg markoltam. Hirtelen egy kéz ragadta meg a bal karom és egy rántással a földön hevertem arccal a porban. Megragadta a lábaim és húzni kezdet. Az arcomat a kavicsos talaj karcolta és kezeimet i. Hiába kapálóztam semmit nem ért Aztán egy rántással már repültem is kb egy 5 métert aztán csúsztam még egy párat. Mindenem sajgott, de nem jött a következő csapás csak két homályos foltot láttam, akik egymást csépelik. Mindenem sajgót, de feltápászkodtam és valahogy bicegve be futottam az erdőbe. Egy nagy fa mögé rejtőztem és neki dőltem éreztem, hogy az arcomon meleg nedvesség csorog. Nem akartam a kezeimre nézni tudtam nincsenek a legjobb állapotban. Fejem kótyagos az ájultság szélén voltam, amikor valaki megragadta a bal karom egy sikítással az illető vállába döftem a kést. Az illető felkiáltott. A homályos folt lásan kitisztult és Jared kék szemeibe néztem. Mint két kicsi kék csillag fényletek, de ezek se tudták megakadályozni, hogy ne zuhanjak a jótékony sötétségbe. Következő pillanatban egy kanapén ébredtem és egy szoba fehér menyezettét bámultam. Elfordítottam a fejem bár nagy kínnal és egy halványkék fallal néztem szembe. Volt ott egy lapos tv néhány polc, amin képek meg könyvek voltak. Mindenem sajgott meg próbáltam ülő helyzetbe kényszeríteni magam, de nem ment egy könnyen. Kb olyan hangokat adtam ki mit valami kurva aki épen dugnak annyira nyögdécseltem míg felültem. Aztán léptek zaját halottam.
-Ugye nincs nálad több kés.-mondta gúnyosan.
Átsétált a hátam mögül egyenesen elém. Sötétkék ingen nyomot hagyott a vér. Bal vállán egy jó kora folt éktelenkedett ahova a kést szúrtam.
-Nem nincs.-nyögtem ki nagy nehezen mivel a torkom teljesen roncs állapotban volt.
Köhögtem néhányat, ami úgy hangzott, mint egy 70 éves láncdohányos köhögése és emellett nagyon fájdalmas is volt.
-De jó. Hétfőn mindenki engem fog majd bámulni. Egyébként hol vagyunk?-nyögtem fel.
-Nálam.-mondta egyszerűen.
Ledöbbentem. Mi a francért hozott ide.
-És mit keresek én itt?-kérdeztem.
-Egy mert egy tag csak úgy szét vert téged kettő mert beszélnünk kell.-nézet rám.
Meg ijedtem mi van, ha a csókról akar beszélni én nem, vagyok ahhoz olyan állapotban.
-Szerintem nincs semmilyen beszélni valónk.-mondtam.
-De van, de szerintem előtte zuhanyoz le.-mondta.
Már majd nem kinyögtem volna egy elég csípős megjegyzést, amikor is magamra néztem. A ruhám szinte cafatokban lógót rajtam és a fehér része rozsda vörös volt a rászáradt vértől.
-De nincs mit felvennem.-mondtam.
Jared oda adott egy kupac ruhát és egy törülközött.
-Tessék. A fürdő az emeleten van. Én addig csinálok valami kaját.-aztán besétált a konyhába.
Felmentem az emeleten vagy is pontosítok a galérián. Fent csak egy háló meg egy fürdő szóba volt. Beléptem a nem túl nagy fürdő szobába. Bele néztem a tükörbe a mosdó kagyló felet és elborzadtam. Az arcom egész bal oldala csupa vér és sár volt bal szemem meg dagadt. Kezeim sem voltak jobb állapotban arról is elég rendesen lenyúzták a bőrt. Levetkőztem és beálltam a zuhanyzóba. Forróra alítottam a vizet. Élveztem, ahogy a forró víz lemos mindet rólam. Egy jó ideig álltam a zuhany, amikor is végül rászántam magam, hogy ki száljak meg törülköztem és felvettem amit Jared nekem adott. Egy nagy szürke melegítő nadrág, ami egy kicsit nagy volt rám kb még egy szer bele fértem volna, de a madzagot jól megkötöttem így nem eshetetlen rólam. Meg egy fekete pólót, ami leért a combom közepéig szóval kb egy hálóing nekem. hajamat copfba fogtam a ruhámat meg a kezembe. Lesétáltam a konyhába Jared ott sertepertélt.
-Ezt hova dobhatom.-mutattam fel a ruha cafatot a kezembe
Jared a mellette lévő szemetesre mutatott. Bele vágtam a ruhát aztán leültem az étkező asztalhoz ahova Jared már ki készítette a terítéket. Aztán odajött és letette elém a tojásrántottát. Hm már meg is kordult a gyomrom.
-Éhes vagy.-kérdezte.
-Jah. Nagyon.-vágtam rá.
Csöndben mind ketten elfogyasztottuk a vacsorát. Felálltam és a mosogatóhoz vittem a tálat éppen elkezdtem volna mosogatni amikor Jared rám szólt.
-Hagyd majd meg csinálom én.-mondta.
-Nem kell én ettem belőle el is mosogatom.-mondtam.
Gyorsan elmosogattam. Aztán visszaültem míg Jared is elmosogatta a sajátját.
-Gyere, üljünk át a kanapéra.-intett a fejével az ülő alkalmatosság felé.
Inkább az egyik fotelbe ültem míg Jared a kanapéra.
-Akarod tudni mi ez az egész igaz.-nézet a szemembe.
Csak bólintottam. Jared nyelt egy nagyot.
-Azok a rémálmok mind igazak az a múltad Zoe.-mondta és a tekintete a semmibe révedt.
-Zoe mi mások vagyunk, észreveheted, hogy gyorsabb erősebb vagy jobbak az érzékszerveid és gyorsabban is gyógyulsz.-mondta és rám nézet.
-Talán.-nyögtem ki.
-Zoe ne értsd félre mi is emberek vagyunk, csak úgy mond fel tuningoltak minket.-mondta.
-Mi?-szaladt ki a számon.
-Kisebb korunkba kaptunk egy fajta géneket, amik meg változtattak minket erősebbé és intelligensebbé
tett.-mondta.
Egyre jobban megijesztett ez az egész mizéria.
-Aki bántani akart téged azok egy másik bolygóról származnak ö miattuk kellet ilyenek lennünk ö miattuk fejlesztetek minket.
Betelt a pohár teljesen meg rémültem gyorsan felpattantam és kiszaladtam az ajtón.......
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése