2015. július 23., csütörtök

2.Fejezet



 2.fejezet
~JARED~

Új ház, Új város új élet. Ezért jöttem ide. A környék csendes az iskola kicsi. Belépek a tetőtéri lakásomba, amelybe még nyáron költöztem be, de egész eddig anyáéknál voltam. A ház nem valami nagy durranás, de bőven elég nekem. A lakás egy nappaliból áll, ami egybe nyitott a konyhával és az étkezővel. Az ajtótól távolabbi fal mellet vezet, fel a lépcső a galériára ahol a hálószobám van egy fürdőszobával. A lakásban meg látszik, hogy egy férfi lakik főleg a kék és a szürke dominál. A nappaliban a falak halványkékben játszanak, van egy szürkéskék ülőgarnitúra egy nem olyan nagy lapos TV meg néhány polc rajta a könyveimmel és néhány képpel a családomról. Az étkező csak annyiból áll, hogy egy sötét fenyőfa asztal és két szék. A konyhában rozsdamentes konyhai felszerepelések egy, szürke szekrények és fekete gránit munka pult. A szobámba egy nagy ágy és az öltözőszekrényem van. A galéria szélén kovácsolt vaskerítés gátolja, meg hogy esetlegesen leesek. A fürdő tiszta ahhoz képest, hogy egy férfi él itt. Otthon édes otthon. Lerúgom magamról a cipőt és a kabátomat felakasztom a falra szerelt akasztóra. Elmegyek futni aztán, lezuhanyozom és utána alszok egy észen reggelig. Csak erre vágyom. Átveszem a farmerom egy kényelmesebb melegítő nadrágra sima fekete pulóverem megy, lecserélem egy kapucnis pulóvere. Telefonom a nadrágom zsebébe csúsztatom. Elő keresem az MP3-at meg a fülesem és a pulcsi zsebébe csúsztatom, felkapom a futócipőm és éppen indulnék, amikor is meg csörren a telom. gondatlan voltam és nem néztem, meg hogy kikereset és így elégé meg is szívtam.

-Szia Jared nem találkozhatnánk, valamikor tudod, úgy ahogy egy barát a barátjával. – Jo a volt csajom hangja szól a készülékben. –Hisz azok vagyunk nem igazi. - tette még hozzá.
Istenem ez a nő nem képes felfogni, hogy szakítottunk. Meg csal és még ö akar barátosdit játszani. menyire szánom szegényt.

-Esetleg meg ihatnánk egy kávét. - kérdezte mézes-mázos hangon.

Menyire el van keseredve. kulcs zörög és nyílik az ajtó Rebeca a húgom lépbe rajta. Nézi az unott fejem miközben hallgatom Jo csacsogását.

-Tudod nyílt egy új kávézó nem messze a lakásomtól, ki akartam próbálni és szerintem neked is tetszene. - csacsogta.

Rebeca felvonta az egyik szemöldökét, ami csak annyit akar jelenteni, hogy ki az. Jo tátogtam neki némán. Nagyot sóhajtott és kikapta a kezemből a telefonom.

- Új hír, Jared nem kedveli az olcsó ribancokat. Szió cicus.- azzal megszakította a hívást és a kezembe nyomta a telot. – Még egy ilyen értetlen ribit, aki nem érti a szakítás fogalmát. - mondta és levette a kabátját és felakasztotta és lerúgta a lábáról a csizmáit.

- Ja. –mondtam. – Egyéb ként, mit keresel itt? –kérdeztem tőle.

- Nem bírtam tovább a szobatársam. – válaszolta és ledőlt a kanapéra.

- Normális voltál vele?- kérdeztem, mert a húgom néha hajlamos arra, hogy ha olyan kedve van, bármikor elküld melegebb éghajlatra és elég sokszor van olyan kedve.

- Persze hogy nem. –válaszolta és kiment a konyhába és egy zacskó chipsszel tért vissza. – olyan idegesítő nyafog, ha letörik a körme és nála felér egy katasztrófával, ha nem találja a hajvasalóját vagy a sminkes táskáját. - benyomta a TV-t – Elég nagy picsa. – tette hozzá aztán lefoglalta öt a TV csatornák közti keresgélés.

- Na, jól van én mentem futni. – mondtam neki.

- Oké. Szia. – válaszolta, úgy hogy rám se nézet.

Kiléptem az ajtón. Aztán le a lépcsőházon. Ki vágtam az utcára vezető ajtót és kiléptem a szeptemberi hűvös levegőre. A park csak háromsaroknyira volt tőlem. Tökéletes volt csendes és nagy a futópálya körbe ment a parkon. Néhány kilométer lehet az egész futópálya. Benyomtam az MP3 lejátszómat és elkocogtam a parkig. A park csendes volt. Viszont a futó pálya felénél már nem mondhattam ezt a par egyik szökőkútja közelében néhány velem egy korú sörözőt meg cigizet. Néhány lány felém nézet és nagy bőszen integetet nekem. Az egyik srác beszélt valamit, de nem halottam a zenétől. Ki kaptam a fülest a fülemből.

- Igen – kérdeztem vissza.

- Új vagy a városban?- kérdezte egy magas vörösesbarna hajú srác. – Ren vagyok. – mondta.

Közelebb sétáltam . A srác magas volt, de nálam azért alacsonyabb , mellette egy szőke srác vele egy magas.


-Új vagy a városban. - kérdezte a vörösesbarna hajú srác.

- Ja. - mondtam. – Nyár elején költöztem ide. - tettem hozzá.

A két srác mellet két lány ált. Az egyik egy magas afroamerikai lány fekete hajjal és barna szemekkel. Olyan rövid szoknyával, ami éppen, hogy takarta a seggét és olyan mélyen kivágott toppal, amely elég nagy belátást biztosított akárkinek. Hosszú lábait egy magas sarkú szandálba bujtatta. A másik lány teljesen az ellentéte alacsony és szőke haja és kék szemei vannak kerekded alkat és rózsás arc. rövid ujjú pólót, farmert és tornacipőt viselt.
  
-Ren vagyok, de ezt már mondtam . - nevette el magát – A srác Matt. - mutatott a szőke srácra. - A lány 
Lexi – most a szőke lányra mutatott, aki szégyenlősen elmosolyodott. – A másik lány meg Sue. - mutatott végül az afroamerikai lányra.

- Szia.- köszöntek egyszerre.

- Gondolom te is a North Harissbe fogysz járni.

- Koleszos leszel? – kérdezte Matt.

- Nem. – felleltem egyszerűen.

Sue beleszívott a cigijébe aztán lassan kifújta a fűtött.

-Mi az van egy kérod szépfiú. – kérdezte gúnyosan Sue. Úristenem de kibaszottúl irritáló ez a lány.

- Mi van, ha igen. – válaszoltam dühösen.

- Nyugi van csini pofi. - nyomta el a cigijét Sue.

- Még be sem mutatkoztunk normális, ha valamelyikünkkel egy órára fogsz járni. – mondta Lexi bártoktalan hangon. Próbálta oldani a helyzetet. – Lexi Tomson vagyok. - nyújtotta apró kezét nekem.

- Jared Anderson. – ráztam vele kezet.

-   Bár velem így se amúgy se fogysz közös órára járni. - tette hozzá halkan.

- Miért? – a csoportból talán ö volt a legszimpatikusabb és Sue volt a leginkább nem szimpatikusabb.
- Mert én két ével, alattatok járok. - mosolyodott el. – Még csak a második évem a suliban. – tette még hozzá.

- Ren Whitteland. – nyújtotta kezét a vörösesbarna haji srác.

- Matt Black. – nyújtotta a kezét a szőke srác. Mind kettőt megráztam.

- Sue Morrish. – ö nem nyújtotta a kezét inkább a padon lévő üvegek egyiket vette el és bele ivott.

- Én megyek. - mondtam nekik.

- Látjuk holnap egymást. - mondták egy szere Sue kivételével. Ő csak a szemével fixírozott.

- Jó hogy találkoztunk így most már lesz pár ismerős arc. - mondtam. – Sziasztok. - azzal tovább kocogtam.

- Én nem látom a képed, hála a jó égnek. - dünnyögte Sue.

Meg szólalását elengedtem a fülem mellet. Inkább visszanyomtam a zenét és visszakocogtam a futópályához. Meg tettem a pálya másik felét így visszaérkeztem a kiindulási ponthoz. Haza sétáltam be ütöttem az elektromos zárba a lakásom kódját és az ajtó berregve kinyílt. felmentem a második emeletre és kinyitottam a lakásom ajtaját. Rebeca már nem a kanapén ült hanem a étkező asztalnak dőlt és telefonált.

-Igen Bill egy mocskos ribanc. - forgat a szemét Rebeca. – Nem, Bill jó srác vagy. Igen egy igazi főnyeremény. – Rebeca ujjaival az asztalon dobolt. – Igen elmegyünk veled. Jó kilenckor találkozunk a klubnál. - tette le a telefonját.

Levetem a pulóverem meg a cipőm.

- Azt akarja, hogy menyűnk el vele iszogatni, mert Victoria kidobta és nem bírja már. - mondta Rebeca.

- Ugye tudod, hogy holnap kezdődik a suli. – kérdeztem tőle.

- Na ne mond. Nem is tudtam. – mondta gúnyosan. – Én meg még be se pakoltam a táskámba. Jared mi tettem Úristenem. - tette hozzá még. Forgatta szemeit olyan idegesítő amikor ezt teszi.

Meg csóváltam a fejem és inkább felmentem a szobámba. Összeszedtem néhány ruhát magamnak aztán bementem zuhanyozni. A csapot kellemes hőfokra alítottam és beálltam alá. Gyors zuhanyt vettem aztán felöltöztem. Fekete farmer és póló nem viszem túlzásba az is biztos. Kiléptem a zuhanyból. Rebeca már a kanapén ült teljesen felöltözve és csizmában.

-Na, végre azt hittem már ki sem jössz onnan. - mondta.

Lementem és felvetem a cipőm meg a kabátom. Bezártam a lakást aztán a kocsimhoz mentünk beültem a vezető ülésbe és elhajtottam a közeli tánc klubhoz. Leparkoltam a parkolóba a kocsit . Rebecával a klubhoz sétáltunk. beléptünk és Rebeca a kezembe nyomta a kabátját és elveszet a táncolok tömegében. Sejtetem hol lesz Bill a bár pultnál ücsörgött és már elégé szét volt csúszva leültem mellé.

-Szia Billy.- köszöntem neki.

- Ne hívj így Victoria is mindig így hívót. - aztán meg húzta a sörét.

- Mit adhatok neked cuki pofi. - kérdezte egy bögyös pultos lány.

- Csak egy üveg szénsavas vizet. – válaszoltam.
Elém tolta a vizet aztán ment a bárpult végéhez ahol néhány hangos srácot szolgált ki.

-Érted ki dobot a saját lakásomból úgy, hogy én mindent meg adtam neki. – kesergett Bill.

Bele kortyoltam a vizembe, amikor egy lány ült le a mellettem lévő bár székre. A klub fényei nem mutattak belőle sokat, de nekem jó volt a látásom, nagyon is jó. a lánynak réz vörös haja volt. Nem lehetett túl magas elég nehezen tudott felkászálódni a bár székre. Vékony lábait egy hosszú kék farmerbe rejtette lábain egy-egy fekete csizma, ami egy kicsit magasított rajta. Egy fekete pulóver volt még rajta ami nagy volt és előnytelen. Egy pultos srác jött oda.

-Mit adhatok?- kérdezte.


- Egy üvegsört. – válaszolta hangja lágy volt.

A csapos lette te elé a sört.

-Fizetem az itallját. – válaszoltam a pultosnak.

A lány rám nézet arca is szép volt. Zöld szemeit hosszú pillák keretezték . Arca kipirult szája i szép rózsaszínek.

- Nem kell van pénzem . 

 A csapos csak bámult aztán elvette tőle a pénzt. rá néztem és elmosolyodtam.

- Miért nem engedi ,hogy fizessek. - kérdeztem tőle.
 
- Mert van pénzem és, anya mindig azt mondta ne fogadjak semmit idegenektől. –válaszolta egyszerűen.

Elnevetem magam. Aranyos volt és pimasz. Emellett gyönyörű. Bill eset be kettőnk közé.
  
-Jared miért nem jössz te is? - kérdezte darabos hangon.

Baszus még többet ivott ez nem jó. Ideje volt menni.

-Bill szerintem ideje lenne haza menünk. Haza viszlek. Szólók Rebecának hogy indulunk. – mondtam.

 A lány fel ált és a tömeget pásztázta. Aztán Bill olyat tett, ami nagyon meglepet. Rá ütött a lány seggére. Arcomon ki üt közt egy döbbenetes arc ki fejezés. Egy másik lány tűnt fel a vörös lány mellet.

-Zoe ne nem ér annyit. - mondta.

Szóval ez a lány neve igazán szép név.

- Cica jó segged van, rázhatnád egy kicsit. - mondta neki Bill.

A lány összeszorította száját aztán merő egyszerűséggel orrba vágta Billt. Hangos puffanással ért célt ökle. Bill az orrát markolta. Kezeit Bill vállára tette.

- Ja szerintem is jól jönne egy tánc, - aztán egyszerűen ágyékon térdelte . Bill egy hangos kiáltással földre került.

-, csak nem veled, és ha még egyszer hozzám érsz, örülhetsz ha összetudnak majd kanalazni. - tette hozzá.

Tüzes kislány. Igazán sexi. Rebeca tűnt fel mellettem.

- Te nem vagy normális. - mondta neki.

Segítetünk Billnek feltápászkodni en az egyik oldalán Rebeca a másikon.

-Szerintem meg érdemelte. – mondtam, mert ez az igazság Bill most egy nagy seggfej volt.

-Ja szerintem is de Zoe azért nem kelet volna ennyire meg verned. - mondta a barna hajú lány.
A lány mögött egy magas srác tűnt fel és Rebecát nézte, aki elfordította fejét.

- Szerintem neked el kéne egy dühkezelési terápia!- mondta ingerülten Rebeca.

- Szerintem mi menyünk lányok. - mondta a srác.

- Szerintem is. – mondta Zoe. - A soha viszont nem látásra. – tette hozzá aztán eltűntek a ki járatban.

- szerintem mi is menyünk. - mondtam nekik.

Betettük Billt a kocsiba és haza vittük, vagyis inkák a motelbe, amelybe meg szállt, míg vissza szerzi a lakását Victoriától. Elvittem Rebecát a koleszhoz . Kiszállt és dühösen becsapta az ajtót az ablaküveg is bele mereget. Haza hajtottam. A lakás csendes volt át öltöztem a pizsamámba és le feküdtem aludni és a vörös hajú Zoera gondoltam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése